latin: Iesus Hominum Salvator, Jézus nevének rövidítése (a.m. Jézus, az emberek megváltója); gyakori díszítő motívum egyházi ruhákon, kegyszereken, festményeken.

latin: a katolikus egyház politikai-rendőri intézménye, törvényszéke a középkorban és egyes országokban a 19.sz. közepéig az eretnekség üldözésére és elnyomására.

latin: a katolikus címzetes püspökök jelzője (a.m. a hitetlenek tartományaiban)

Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum (e: jézusz názárénusz reksz judeórum) Názáreti Jézus, a zsidók király - (Jézus keresztfájának felirata; gyakori felirat feszületen)

latin: mind(örökkön) örökké

latin: egyházi hivatal adományozása, a vele járó jogokkal való felruházás a katolikus egyházban

görög-latin: főpap ünnepélyes beiktatása; székfoglalás

a római pápák és a német-római császárok hatalmi harca a 11-13. században, amely arra irányult, hogy melyiküket illeti meg az új püspök kinevezésének és beiktatásának a joga

latin: e szavakkal végezte a pap a latin nyelvű misét: "menjetek, el van bocsátva" (ti. a gyülekezet); a magyar nyelvű misében a pap ezt mondja: "a misének vége van, menjetek békével".

héber: Jákob pátriárka másik neve (a.m. Isten harcosa). 2. A zsidó állam neve.