Katolikus ünnepek

Pünkösd

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap ünnepli, a húsvét utáni ötvenedik napon. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.
Pünkösd - A Szentlélek eljövetelePünkösd - A Szentlélek eljövetele
És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lõn nagy hirtelenséggel az égbõl mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek elõttük kettõs tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. …Péter azonban előállván a tizeneggyel, felemelé szavát, és szóla nékik: Zsidó férfiak és mindnyájan, kik lakoztok Jeruzsálemben, legyen ez néktek tudtotokra, és vegyétek füleitekbe az én beszédimet!… Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát… A kik azért örömest vevék az ő beszédét, megkeresztelkedének; és hozzájuk csatlakozék azon a napon mintegy háromezer lélek… És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben… És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel. Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel. (Ap.Csel. 2. fejezet, Károli Gáspár fordítása)

Katolikus ünnepek

Az Egyház ünnepei

Főünnepek:

    Állandó ünnepek

    Dátum Ünnep

    január 1. Szűz Mária, Isten anyja (főünnep)
    február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
    február 11. Lourdes-i Szűz Mária
    március 19. Szent József,Szűz Mária jegyese (főünnep)
    március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony (főünnep)
    május 1. József, a munkás
    május 31. Látogatás
    június 24. Keresztelő Szent János (főünnep)
    június 29. Péter és Pál apostolok (főünnep)
    július 2. Sarlós Boldogasszony
    augusztus 6. Jézus Krisztus színeváltozása
    augusztus 15. Nagyboldogasszony (főünnep) a Lorettói Boldogságos Szűz Mária ünnepe
    szeptember 8. Kisboldogasszony (Szűz Mária születésnapja)
    november 1. Mindenszentek (főünnep)
    november 2. Halottak napja [4]
    december 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása (főünnep)

Vízkereszt

Urunk megjelenésének ünnepe.

Vízkereszt (epifánia) ünnepe a „karácsonyi tizenketted” (tizenkét napos ünneplés) utolsó napja és a farsang kezdete.
Az epifánia a görög epiphaneia, επιφάνεια szóból ered, amelynek jelentése „megjelenés” (a φάινω „megjelenni, feltűnni” igéből).
Ezen a napon a nyugati egyházakban három eseményt ünnepelnek: a napkeleti bölcsek vagy más néven háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását a gyermek Jézusnál, Jézus gyermekkorát a Jordán folyóban történt megkeresztelkedéséig, valamint az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.
Ismeretlen német festő, 18. sz. - Kánai mennyegzőIsmeretlen német festő, 18. sz. - Kánai mennyegző
Jézus megkeresztelkedésének emlékére a katolikus templomokban vizet szentelnek, s ebből a hívek hazavihetnek valamennyit.

Víz- és tömjénszentelés vagy házszentelés: az ünnep előestéjén a templomokban vizet és tömjént szentelnek, a vízkereszt kifejezés ebből a szokásból ered.

A házszentelés hagyománya széles körben ismert volt: a plébános végigjárta a portákat, megszentelte a háziakat és az állatokat, az ajtófélfára pedig felírta a G+M+B monogramokat valamint az aktuális évszámot. A három kezdőbetű a napkeleti bölcsek – Gáspár, Menyhért, Boldizsár – nevét takarta. A plébánost az úgynevezett lélekpénzzel fizették ki.

Szűz Mária születése - Kisboldogasszony

Főünnep: szeptember 8.

Mik 5, 2-5a - Róm 8, 28-30 - Mt 1, 18-23
Szűzanya születése (Alte Pinakothek, München) – Mária életének MestereSzűzanya születése (Alte Pinakothek, München) – Mária életének Mestere

A mai ünnep, eredetileg annak a jeruzsálemi templomnak felszentelési évfordulója, amely ott áll, ahol a hagyomány szerint Mária született. Ez a templom, a ma is álló jeruzsálemi Szent Anna templom. Bizáncban és Rómában egyaránt már a VII. században megünnepelték Mária születésnapját. Rajta kívül csak Jézusnak és az elõhírnök Keresztelõ Jánosnak üljük meg földi születésnapját. Ez a nap, a nagy Mária-ünnepek közé tartozik, népi elnevezése Kisboldogasszony ünnepe.

Egyházi naptár

Január


  • 1. KARÁCSONY NYOLCADA (KISKARÁCSONY) SZŰZ MÁRIA,
    ISTEN ANYJA (ÚJÉV) - Főünnep
  • 2. Nagy Szent Vazul és Nazianzi Szent Gergely püspök és egyháztanitók. LELKIPÁSZTOROK - Emléknap
  • 6. URUNK MEGJELENÉSE (VÍZKERESZT) - Főünnep
  • 7. Penyaforti Szent Rajmund áldozópap LELKIPÁSZTOR
  • 13. Szent Hiláriusz (Vidor) püspök és egyháztanító LELKIPÁSZTOR
  • 15. Remete Szent Pál
  • 17. Szent Antal apát - Emléknap
  • 18. ÁRPÁDHÁZI SZENT MARGIT SZŰZ - Ünnep
  • 20. Szent Fábián pápa és Szent Sebestény VÉRTANÚK
  • 21. Szent Ágnes SZŰZ és VÉRTANÚ - Emléknap
  • 22. Szent Vince diakónus és VÉRTANÚ
  • 24. Szalézi Szent Ferenc püspök és egyháztanító LELKIPÁSZTOR - Emléknap
  • 25. SZENT PÁL APOSTOL MEGTÉRÉS (PÁL FORDULÁSA) - Ünnep
  • 26. Szent Timóteusz és Szent Titusz püspökök LELKIPÁSZTOROK - Emléknap
  • 27. Merici Szent Angéla SZŰZ
  • 28. Aquinói Szent Tamás áldozónpap és egyháztanító - Emléknap
  • 31. Bosco Szent János áldozópap LELKIPÁSZTOR - Emléknap
  • Vasárnap január 6. után: URUNK MEGKERESZTELKEDÉSE - Ünnep


    Február


  • 2. URUNK BEMUTATÁSA (GYERTYASZENTELŐ BOLDOGASSZONY) - Ünnep
  • 3. Szent Balázs püspök és VÉRTANÚ, vagy Szent Anszgár (Oszkár) püspök LELKIPÁSZTOR
  • 5. Szent Ágota SZŰZ és VÉRTANÚ - Emléknap

  • Tartalom átvétel