Mülléder Mari: Olajfák alatt

köréd gyűltek mind
ették a bárányt
itták a bort veled
és néhány óra múlva
futva tagadták meg
háromszor is neved
hiszen szerettek
hiszen láttak
hiszen köztük voltál
szemük előtt épült
a látható földi oltár
de menekült mind
az ötezer
ki kenyeret halat
és igét kapott
magányodat festette
az égre a lator ki
embert ölt
másokat meglopott
és kettészakadt
a kárpit sötétjével
lázadt az alkonyat
akkor te ott voltál
már mindenütt
hiába keresünk azóta
is az olajfák alatt