|
|
|
|
|
 A Szent Mihály és Szent Gudula székesegyház Brüsszelben található.
A feltételezések szerint a székesegyház helyén valamikor egy fából épült kápolna állt. Később, a 11. század elején az nyomtalanul eltűnt épület helyén egy, a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templom állt. 1051 körül Szent Gudula földi maradványai is ebbe a templomba kerültek. 1072-ben a templom leégett és 1200-ban építették újjá, egyben megnagyobbították és két tornyot is építettek hozzá. Az eredetileg román stílusban épített templomot, 1300-ban gótikus stílusúvá alakították át.
A belga katolikus egyház központja egészen 1962-ig Mechelenben volt.
A katedrálist a 20. század folyamán szinte folyamatosan renoválták. A felújítás 1999 decemberére fejeződött be.
A belső térben mindenhol fellelhetők a brabanti gótikus stílusra jellemző megoldások: mérsékelten boltozatos, négy pilléren nyugvó tető, a főhajó két oldalán elhelyezett robusztus oszlopok, az oszlopfők növényi díszítése, az oszlopokon elhelyezett, a 12 apostolt ábrázoló szobrok.A főhajó két oldalán 16 kisebb kápolna (nyolc a déli és nyolc az északi oldalon) található. A kórus korai gótikus stílusban épült 1225 és 1280 között. Az északi kápolnában található a templom kincstárának néhány kiemelkedő darabja, köztük egy kb. 1000-re datált angolszász ereklyetartó, amely a Szent Kereszt darabjait őrzi, "Szent Gudula legendája" és az "Utolsó vacsora", Michel Coxie festményei, valamint Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje.
1699-ben készített gyönyörű kivitelű barokk szószék Ádám és Éva paradicsomból való kiűzetését ábrázolja.
A székesegyház gyóntatófülkéit tölgyfából faragták és gazdagon, barokk stílusban díszítették, általában angyalokkal vagy puttókkal.
A katedrális a Mechelen-Brüsszeli Érsekség társszékesegyháza a mecheleni Szent Rumbold-katedrálissal együtt.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 A katedrálist a németalföldön tevékenykedő ír misszonárius, Szent Rumbold emlékének szentelték. A templom építése a 13. században kezdődött, háromhajós, kereszt alaprajzú elrendezéssel. Ekkor épült fel a főhajó, a kereszthajó, a három mellékhajó és a kórus. A katedrálist 1312-ben szentelték fel.
1335-ben a város kezdeményezésére a templomot átépítették, a főhajó belmagasságát növelték, a kórust megnagyobbították, az oltár mögé kerengőt és hét mellékkápolnát toldottak be. Az építkezés feltehetően Jean d'Oisy tervei alapján zajlott. A kórus mennyezetét csak 1451-ben sikerült befejezni. Innentől kezdve minden erőforrást a torony befejezésére fordítottak, illetve 1500-ban egy kápolnát toldottak az északi mellékhajóhoz. A flandriai Mechelen városában található Szent Rumbold-katedrális a Mechelen-Brüsszeli Főegyházmegye főtemploma, illetve a belga egyháztartomány metropolitájának temploma, ezzel a belga katolikus egyház központja is. A katedrális késő gótikus stílusban épült és egyik jellegzetessége 97 méter magas, befejezetlen harangtornya.
Szent Rumbold feltehetően ír vagy skót származású keresztény hittérítő volt. Hittérítői tevékenységét, miután a pápa Rómában felszentelte, Brabant és Holland tartományokban végezte. 775-ben a belgiumi Mechelen közelében halt mártírhalált: gonosz cselekedeteik miatt kiállt két férfi ellen, akik aztán tőrbe csalták és meggyilkolták.
A szent maradványait a tiszteletére elnevezett mecheleni Szent Rumbold-katedrálisban őrzik, egy gazdagon díszített arany ereklyetartóban. A katedrális kórusában található 25 festett tábla mutatja be a szent életét és cselekedeteit.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 Budapesten van a VII. kerületben, a Rózsák terén. Szép, parkosított környezetben egy csodálatos, lélegzetelállító építmény.
A neogótikus nagytemplom Steindl Imrének, az Országház építőjének egyik fő műve.
Már a homlokzat harmóniát áraszt. Domborművek és egy hatalmas rózsaablak vonják magukra tekintetünket.A domborművek Jézus és Szent Erzsébet életéből vett jeleneteket ábrázolnak, párhuzamba állítva életútjukat. Ezek a domborművek, valamint a főbejárat fölött, az oromzat csúcsán álló Erzsébet szobor Kiss György szobrászművész alkotásai. A terrakotta díszeket és szobrokat Zsolnay Vilmos gyárában készítették.
A háromhajós csarnoktemplom 62 méter hosszú és 21,6 méter széles, 2560 személyt képes befogadni.
A hosszház és a kereszthajó hatalmas üvegfestményei mind elpusztultak a II.világháborúban. Az elmúlt években megkezdődött az újrakészítésük. A főoltárhoz jobbról és balról két-két mellékoltár is csatlakozik. Kivitelezőik a hazai műipar legnevesebb képviselői voltak, többek közt mint Róth Miksa is.
A templomot 1901. május 16-án Ferenc József császár és király jelenlétében szentelték fel. A tér neve akkoriban még Szegényház tér volt, egészen 1932-ig. Ekkor helyezték el itt és avatták fel Szent Erzsébet szobrát halálának 700. évfordulója alkalmából. A szobor Damkó József alkotása. Erzsébetet - aki 1207-től 1231-ig élt - mint a szegények szentjét egész Európa szívébe zárta.
A tér neve is egy vele kapcsolatos legendára vezethető vissza. Férjének családja nem nézte jó szemmel adakozását, s szemrehányásukat elkerülendő, csodák csodájára kötényében rózsákká váltak az adományok. Ezért kapta aztán a tér a Rózsák tere nevet. Bizony szebb, mint a Szegényház tér név.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 Palma de Mallorca fő turistalátványossága a hatalmas, gótikus stílusban épült Palma Katedrális, melynek építése 1229-ben kezdődött, de csak 1601-re fejeződött be. A katedrális felújításában Gaudi is részt vett, de csak néhány ötlete került megvalósításra, ugyanis a kivitelezővel való vitája miatt a híres építész kiszállt a felújítási munkálatokból. A katedrális mellett a 14. századi, muszlim Almudaina-palota található
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
admin, cs, 02/23/2012 - 16:55
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
admin, szo, 02/11/2012 - 13:11
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
admin, h, 02/06/2012 - 11:32
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
admin, k, 04/12/2011 - 11:41
|
 A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették a ferencesek. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a gyakori imameghallgatások és a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. Baranya megyében található, Siklóson. Búcsút tartanak valamennyi Mária-ünnepen, pünkösdkor és Úrnapján.
Címe: Siklós-Máriagyűd, Vujicsics T. u. 66.
|
|
|
|
|
|
|