Képtár

Vízkereszt

Vízkereszt

Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház, ekkor kerül sor a vízszentelés szertartására is: a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet.

Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

Vízkereszt ünnepét, amelyet eddig január 2. és 8. közti vasárnap tartottunk Magyarországon, az idei évtől január 6-án ünnepeljük. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ezen a napon a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

augusztus 27. Szent Ágoston édesanyjáról, Mónikáról emlékezik meg az Egyház

augusztus 27. Szent Ágoston édesanyjáról,  Mónikáról emlékezik meg az Egyház

Augusztus 27-én Szent Ágoston édesanyjáról, Mónikáról (332–387) emlékezik meg az Egyház. Az ágostonos remeték a XV. században május 5-én ünnepelték Ágoston megtérését, s az előző napot, május 4-ét választották Szent Mónika emléknapjává. Ünnepét 1969-ben helyezték át Kisasszony havába.
Mónika az afrikai Tagastében született 332-ben, pun keresztény családból. A pogány Patriciushoz adták feleségül; férje és gyermekei lenézték vallásosságát, s gúnyolták miatta. Hallgatag türelemmel viselte nehéz természetű férje hűtlenségeit és dühkitöréseit. Jóságával és szelídségével végül meghódította férjét, aki halálos ágyán megtért és megkeresztelkedett. Anyósát is türelemmel változtatta meg és segítette keresztény hitre. Özvegysége éveit Mónika a tevékeny szeretetnek szentelte; egyetlen napot sem mulasztott el szentmise nélkül.
A legtöbb bánatot három gyermeke közül Ágoston okozta neki, aki diákkorában kicsapongó életet élt és a manicheusok szektájához csatlakozott. Mónika rendíthetetlen türelemmel igyekezett jobb útra téríteni Ágostont, ám minden próbálkozása sikertelennek bizonyult. Fájdalmában elmerülve egy napon álmot látott: egy nagy útjelző oszlop előtt állt, és látta, hogy egy ragyogó ruhába öltözött ifjú közeledik felé; derűs mosollyal kérdezte tőle, miért sír. Mónika azt felelte, hogy siratja fiának elveszett lelkét. Az ifjú erre azt mondta: ne keseregjen, mert a fia ugyanabban az irányban halad, mint ő. Ekkor megpillantotta Ágostont ugyanazon az ösvényen. Mónika elmesélte álmát fiának, aki úgy értelmezte, hogy anyja meg akarja téríteni. „Ez nem történhet meg, mert az angyal nem azt mondta, hogy én leszek ott, ahol te vagy, hanem hogy te fogsz ugyanoda érkezni, ahova én!”

Jan van Scorel: Mária Magdolna

Jan van Scorel: Mária Magdolna

Georges de La Tour: Mária Magdolna

Georges de La Tour: Mária Magdolna

Árpád-házi Szent Erzsébet születésnapja

Árpád-házi Szent Erzsébet születésnapja

Szent Erzsébetet a világ a legnagyobb gyógyító női szentként tiszteli, Szűz Mária után. Rózsa-csodáját ki ne ismerné a világon? Még kislány, amikor Árpád-házi II. András király (Szent Endre) gyermekeként a szegényeknek ételt visz a királyi asztaltól titokban.

Útközben megkérdezi édesapja:
- Hová mégy, mit csinálsz, mit viszel a kötényedbe rejtve?

Erzsébet igen meglepődik, és kéri Istent, segítsen, hiszen az édesapja előtt most mit cselekedjen?

Ahogy a kötényét feltárja, bizony az ételek helyett rózsacsokor villan ki a köténye rejtekéből. Ez az első nagy csoda, ami vele megesett, de a történetnek ezzel még nem volt vége; ahogy a szegény gyerekekhez érkezett, bizony a rózsacsokor visszaváltozott étellé, kenyérré. Jézus Urunk segítette ebben is Erzsébetet.
Ha művészek ábrázolják, szinte kivétel nélkül ezt a jelenetet örökítik meg. Gyönyörű remekművek készültek kézrátétes, mennyei gyógyításairól, gyermekeivel való meneküléséről télvíz idején, és a beteg koldussal történő csodájáról is.

Német honba, ahová férjhez ment, bizony az anyósa nem nagyon szerette. Még gyermek, amikor soha nem látott hatalmas hozománnyal (több szekér arany és ezüst tárgyakkal, ékszerekkel) megérkezik leendő hitvese királyi házába. Majdani férjével egymást nagyon megszeretik.

Miután gyermekkori csodatevéseit követően királyi feleségként otthon várja férjét, leprás koldus érkezik a palotába. Erzsébet azonnal lesiet segítségükre, amit anyósa igen rossz szemmel néz.

A nagybeteget, aki olyan sovány, hogy jártányi ereje is alig van, Erzsébet a karjaiban viszi fel hálószobájába és a saját ágyába fekteti. Tudva ezt az anyósa, alig várja, hogy fia hazaérkezzen és beárulhassa.
Erzsébet mit vétkezett! Egy férfit vitt a hálószobájába,- mondja.- és fiával felsiet ennek látására. Az ajtó kinyílik, a szemük az ágyon fekvőre szegeződik, a férj megenyhül, az anyós saját gonoszságán elszörnyülködik, mert bizony az ágyban egy Jézus arcú, gyógyult leprás embert látnak.

Szent Ilona kegyhelye a vatikáni Szent Péter bazilikában

Szent Ilona kegyhelye a vatikáni Szent Péter bazilikában

El Greco (1580): Ávilai Szent János

El Greco (1580): Ávilai Szent János

A MEGTESTESÜLÉSRŐL NEVEZETT BOLDOG MÁRIA kármelita nővér sírja

	 A MEGTESTESÜLÉSRŐL NEVEZETT BOLDOG MÁRIA kármelita nővér sírja

A MEGTESTESÜLÉSRŐL NEVEZETT BOLDOG MÁRIA kármelita nővér

	 A MEGTESTESÜLÉSRŐL NEVEZETT BOLDOG MÁRIA kármelita nővér

SZEBASZTEI NEGYVEN SZENT VÉRTANÚ

 SZEBASZTEI NEGYVEN SZENT VÉRTANÚ


Tartalom átvétel