Giovanni Antonio Sogliani:Jézus megmossa a tanítványok lábát Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az Eucharisztia megalapítása.
|
|||
Ki eddig árva egymagamba rogytam Eddig sötét szememben kárhozat volt, Ó, eddig tört szívemben, mint a poklok, Kikért szenvedtem, kiktől messze éltem,
|
|||
A keresztre feszítésről szóló evangéliumi elbeszélések jelentik a szenvedéstörténet, sőt az egész Jézus-életrajz csúcspontját. Az evangéliumok szerzői e halált úgy értelmezik, mint ahol nyilvánvalóvá vált, hogy Isten megkönyörült a bűnös emberiségen. Azáltal, hogy küldötte (Fia), a kereszthalál vállalásával azonosult a bűn következtében elesetté vált emberekkel, egyben fel is emelte az emberi nemet és megszabadította az elesettségtől. A keresztre feszítés A katonák, miután csúfot űztek Jézusból, levették róla a bíbor palástot és saját ruhájába öltöztették. Aztán vállára tették a keresztet és elvezették a Golgotára (latinul a Kálváriára), a kivégzés helyére, hogy ott keresztre feszítsék. Vittek vele két kivégzésre ítélt gonosztevőt, "latrot" is. Útközben találkoztak egy Simon nevű cirenei emberrel, akit arra kényszerítettek, hogy vigye a keresztet Jézus után. El Greco: Via crucis A menetet nagy tömeg követte. Az asszonyok siránkoztak és jajgattak, Jézus azonban arra itnette őket, hogy maguk és gyermekeik miatt sírjanak, mert közel van Isten ítélete, amely szörnyű borzalmakat hoz rájuk. Jan Sanders van Hemessen: A keresztvivő Krisztus M.Grünewald: Keresztvitel |
|||
Az utolsó vacsora után Jézus tanítványaival az Olajfák hegyére, a Getszemáni (Gecsemáné) nevű majorba ment, hogy ott megvívja haláltusáját és végleg felkészüljön elkövetkező szenvedésére. Míg Jézus virrasztott és imádkozott, tanítványai álomba merültek: egy óra hosszat sem tudtak ébren tölteni vele. Halálfélelmében egy mennyből leszállt angyal erősítette meg. Ekkor felébresztette tanítványait és közölte velük, hogy elérkezett az óra, amikor az Emberfia a bűnösök kezébe kerül. A szenvedéstörténet (a "passió") e nyitányával az evangéliumok zt akarják kodomborítani, hogy Jézus dutatosan, küldetésszerűen, a helyzet uraként nézett szenvedései elébe. (Mt 26,36-46; Mk 14,32-42; Lk 22,39-46) El Greco: Krisztus az Olajfák hegyén Andrea Matenga: Krisztus az Olajfák hegyén Jézust elfogják Jézus, még beszélt, amikor megérkezett az áruló egy capat fegyveres katonával és szolgával. Júdás abban egyezett meg velük, hogy akit megcsókol, azt kell elfogniok. Ezért Jézushoz lépett, üdvözölte és megcsókolta őt. Erre körlfogták Jézust és foglyul eljtették. Péter kardjához kapott, kirántotta és levágta a főpap szolgájának jobb fülét. Jézus azonban nem engedte, hogy fegyverel keljenek védelmére, mert akkor nem tudná beteljesíteni az Írást, amely szerint mindennek így kell történnie. (Mt 26,47-54) Anthonis van Dyck: Krisztus elfogása |
|||
A keresztény hit szerint azért ment Jézus Jeruzsálembe a húsvéti ünnepekre, hogy "mint leölésre szánt bárány" föláldozza magát az emberek bűneiért és a mózesi törvényen alapuló vallás helyett új kutuszt teremtsen. Jézus halálának előkészítése Két nappal a zsidók húsvétja előtt a vallási vezetők összegyűltek és tanácsot tartottak, hogy miként tudnák Jézust csellel elfogni és korábbi elhatározásuk szerint megölni. Cselhez azért kell folyamodniok, nehogy zavargás támadjon az ünnepre összegyűlt és Jézussal szimpatizáló nép között. Ezért kapóra jött nekik, hogy a tizenkét tanítvány közül az egyik, karióti Júdás elment a főpapokhoz, hogy megtudakolja tőlük, mit kap, ha a kezükre adja Jézust. Azok harminc ezüstöt fizettek neki. Júdás ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy mesterét kiszolgáltassa nekik. Mindez azonban az evangélumok szerint nem Jézus tudtán és akaratán kívül történt, hiszen hogy a két nap múlva elérkező húsvéton kereszthalálra adják ellenségei. Halálát azzal is előkészítette, hogy megengedte egy asszonnak (János szerint Máriának, Lázár testvérének), hogy drága olajat öntsön a fejére és ezzel mintegy előre megkenje testét a temetésre. (Mk 14,1-11) Pászkavacsora - búcsúvacsora A zsidók minden esztendőben megülték az Egyiptomból való kiszbadulás emlékére a hét napig tartó pászkabárány és kovásztalan kenyér ünnepét, a húsvétot. Az ünnepi lakomán, amelyet Jeruzsálemben kellett megtartani, egy előzőleg a templomban leölt bárányt fogyasztottak el (húsvéti vagy pászkabárány) kovásztalan kenyérrel, keserű salátákkal és borral. E vacsorát, amelyet Lukács szerint Péter és János készített elő, Jézus elköltötte tanítványai körében (Mk 14,12-21). Macip: Az utolsó vacsora |
|||
Szent Pál Korintusiaknak írt 1. levele 13.Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén
|
|||