.thumbnail.jpg "Szent Orsolya")
A házasságkötést jegyesoktatás előzi meg.Az esküvõ elõtti oktatás rövidebb, ha a jegyesek gyakorló katolikusok és hosszabb, ha nem voltak elsõáldozók. Az egyházjog szerint ugyanis az esküvõ elõtt kötelezõ gyónni és áldozni is, ehhez pedig szükség van Jézus Krisztus, az Oltáriszentség és a vallás mélyebb megismerését és csak mindezek után kerülhet sor magára a jegyesoktatásra. A jegyesoktatás a házasság szentségérõl, az együttélésrõl szól, felkészülést jelent a gyermeknevelésre, a születésszabályozásra, a keresztény otthon megteremtésére, a hit gyakorlására, részleteiben tisztázza az esküvõi szertartás menetét, az ott feltett kérdéseket, az adandó válaszokat és azok jelentõségét. A beszélgetések során a pap közelebbrõl is megismeri a jegyespár lelkületét, múltját és jelenét, ami lehetõvé teszi hogy személyes hangon szólhasson róluk és hozzájuk az esketés során.
A keresztényeknél a házasság szentség. Isten emberek iránti szeretetének jele. Fontos, hogy minden katolikus templomban vagy kápolnában lehet esküvőt tartani. A házasságkötésre való jelentkezéskor személyesen kell megjelenni az állandó lakhely szerinti plébánián. A felek közül az egyiknek római-katolikus vallásunka kell lennie. A jelentkezéskor előre jelezni kell, hogy van-e olyan pap, akihez ragaszkodnak, illetve a melyik helyszínen szeretnék tartani az esküvőt. Ha a pár egyik tagja sem volt előtte házas, akkor szükséges:
Ha az egyik fél már túl van egy polgári esküvőn, akkor szükséges:
Ha az egyik fél özvegy, akkor szükséges:
Ha az egyik fél már túl van előzőleg egy templomi esküvőn, akkor szükséges:
Ezeket, az iratokat összeszedve legalább három hónappal az esküvői szertartás előtt kell jelentkezni a kívánt helyszínen. Az esküvő előtt kötelesek áldozni és gyónni. Ezek egy komolyabb alapozást igényelnek, amit jegyes oktatáson sajátíthat el a pár. Itt felkészítik őket az együtt élésre, gyereknevelésre, hit gyakorlására, valamint egyre közelebb az esküvőhöz elpróbálják a ceremóniát és megbeszélik a felmerül kérdéseket
Bevonulás során az esketõ pap a võlegény a menyasszony elõtt vonul, a jegyeseket a tanúk követik, vagy az esketõ pap a võlegény a elõtt vonul (egyedül vagy pl. édasanyja, tanúja, stb. kíséretében), a võlegényt a tanúk követik és az oltár elé érkezve visszafordulnak, majd a menyasszony vonul be (egyedül vagy pl. édasapja, tanúja, stb. kíséretében). A bevonulás után a hívek üdvözlésére és a könyörgésre kerül sor, majd a pap Isten és az Evangélium igéjébõl olvas fel az egybegyûlteknek. A római katolikus esküvõ során a jegyesek az esketõ pap és két tanú elõtt szolgáltatják ki egymásnak a szentséget, kinyilvánítják házassági szándékukat, hûséget fogadnak és ígérik hogy vállalják a házasságukból születendõ gyermekeket. A házasságkötés szertartása során az esketõ pap a házasulandókhoz szól, kérdéseket tesz fel nekik, amelyekre õk válaszolnak, majd õsi magyar szokás szerint esküvel erõsítik meg az ígéretüket. A pap ezután megáldja a gyûrûket, amiket a férj és a feleség a szeretet és a hûség jeléül egymás ujjára húz. A gyûrûhúzást követõen a pap és a násznép egyetemes könyörgéssel kérik a mindenható Istent, hogy szentelje meg és halmozza el áldásával az új házastársakat, majd a pap nászáldást kér a házastársakra. A záró áldás után a pap vezeti ki az ifjú házasokat a templomból. KÜLÖNBÖZŐ EGYHÁZHOZ TARTOZÓK HÁZASÁGA: A római katolikus szertartásra csak akkor van lehetőség, ha legalább az egyik fél katolikus. Abban az esetben, ha az egyik fél nem katolikus vallású, akkor a másik nyilatkozatot ír alá, hogy a gyermeküket majd katolikus szellemben nevelik. Ha az egyik fél nincs megkeresztelve, akkor püspöki engedélyt kell kérniük az esketéshez és a katolikus félnek ebben az esetben is alá, kell írnia az előbb említett papírt a jövőre tekintve. Ha a jegyesek egyik fele sem katolikus, akkor végig kell járni a katekumenátust. Ez egy évig tartó hittanoktatás. És amikor mind a ketten megkeresztelkedtek, akkor kerülhet sor a katolikus szertartásra.
|
|||
