Belföldi zarándokhelyek |
Templomtörténet:
|
|||
Templomtörténet: IV. Béla király idejében egy johannita templom állt a mostani Szent Anna templom helyén. Pest török kézre kerülését (1541) követően az épületet nagymecsetként használták. A város visszahódítása után a szervita rend Széchenyi György hercegprímás támogatásával 1686-ban Bécsből Pestre települt. A templomot Hölbing János tervezte. A belső berendezés a mecset-templomból került át, amelyet fokozatosan művészi alkotásokkal egészítettek ki. 1871-ben Diescher József kapott megbízást a templom homlokzatának mai, eklektikus stílusú kialakítására. (Eklekticizmus = görög-latin; különféle korok és stílusok jegyeit vegyesen alkalmazó, kevés önálló elemet tartalmazó irányzat. Búcsúk: Szent Anna ünnepe, július 26.; Fájdalmas anya ünnepe, szeptember 15.; Hét Szent Rendalapító ünnepe, február 17. Nyitvatartás: 10-18 óráig
|
|||
Templomtörténet: A jelenlegi templomot a domonkosok a török kiűzése után, 1700-1765 között építették fel. 1784-ben II. József feloszlatta a domonkosok pesti konventjét. az épületeket átmenetileg a pálosoknak (1785-1786), majd 1787-ben az angolkisasszonyok tanító rendjének adta át. Ma újra a nővérek lakják, általános iskolájuk és gimnáziumuk ismét fogadja a tanulókat. A templom most is a rend tulajdona, 1950 óta Főegyházmegye üzemelteti. A templomban 1964-1968-ban külső-belső felújítást végeztek. Ennek során a templom mennyezet- és falképeit lemeszelték. 1997-1998-ban teljes külső felújításra került sor, és a toronyba óra került. 1999 óta folyik a templom belső felújítása. Urnatemető: A templom szentélye alatt levő kriptában e nem évülő urnafülkék válthatók. Cím: 1056 Budapest, Váci utca 47/b. Nyitvatartás: 10-18 óráig
|
|||
Templomtörténet: A belváros szívében áll Budapest egyik leglátogatottabb és talán legnépszerűbb lelki központja, a pesti ferences templom. A jelenlegi templom a barokk korban épült. Ünnepélyes felszentelése 1743. szeptember 21-én volt. A ferences atyák a magyarországi szerzetesrendek 1950. évi feloszlatását követően, 40 évi kényszerű belső száműzetés után, 1990. szeptember 1-én térhettek vissza nyolc évszázados történelmi örökségükbe. Cím: 1053 Budapest, Ferenciek tere 9.
|
|||
Budapest legrégebbi temploma, valóságos ékszer! Már a keletkezése is különleges. A rómaiak Kr.u. 300 körül építettek itt erődítményt a barbár támadások kivédésére, mint Aquincumban. Ezért nevezték Contra Aquincumnak. E bástyafalra épült a XII. században első magyar királyunk, Szent István akaratából a helység román stílusú kéttornyú temploma a mártírhalált halt Szent Gellért püspök sírjának a helyén, mely három hajós és körüljáró szentélyű volt. Így jelképezte a kereszténység erejét a pogányság fölött.
|
|||
Szeptember 27-én szombaton, Makkosmárián a gyógyító összejövetel 13 órakor kezdődik a kegytemplomnál. Hiteles története a 18. századba nyúlik vissza. 1731-ben egy Traub János nevű legény a budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett. Egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később beteg lett. Csodás gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől olajfestményt vásárolt, mely a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázolta. A képet az említett tölgyfára függesztette. |
|||
Boldogasszony búcsújáróhelyeMáriaremete az egykor önálló Pesthidegkút területén fekszik - ma Budapest II. kerületében -, a Székesfehérvári egyházmegyében. |
|||
Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es sz. főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe.
Szentkút: Bazilika Minor
A népi hagyomány szerint 1091 vagy 1092-ben Szent László király lova patája nyomából fakadt a mai Szent Kút forrása. 1095 és 1195 között történhetett az első testi gyógyulás, amikor a Szűzanya, karján a kis Jézussal, megjelent egy verebélyi néma pásztornak, és a mai Szent Kút forrásvizével meggyógyította. 1714-ben Lukovics Márton kisterenyei plébános írásban rögzítette a több évszázados szájhagyományt.
|
|||