http://www.alexianus.hu

(Ordo Fratrum S. Augustini)
Ágostoni címer
Szent Ágoston (354-430) a szó mai jelentésében nem tekinthető rendalapítónak.
Megtérése után Tagaszteban barátaival, majd püspökként Hippóban papjaival szervezett közös életet é1t, mégpedig az első keresztény közösségek mintájára. Tapasztalatait és életelveit több irásában megfogalmazta (Regula ad servos Del, Sermo 355, 356, De opere monachorum, Da sancta virginitate). Ágoston a szív zsenialitásával ötvözte az őskeresztény é letstilust, az első remétek és monachusok eleven tanítását és a szerzetességnek azt az alakulóban 1évő életformáját, értékrendszerét, amelyet néhány évtized múlva majd Nursiai Benedek kodifikál. Másfél évezredes tanítása elévülhetetlen értékrendet kínál az atomkor szerzetesének is.
A monachális (szerzetesi) élet a földi, társadalmi valóságban gyökerezik, ugyanakkor az égi haza, a szentek közössége felé irányul. Alapja az egyén teljes szegénysége — ez már szinte fogadalomnak tekinthető. A monachus/monacha lemond minden tulajdonáról és mindenét a közösség rendelkezésére bocsátja. ,Legyen mindenetek közös"; ugyanakkor a közösség gondoskodik róla, mégpedig kinek-kinek szükséglete szerint" (Regula 1).
A közös életet a szeretet szabályozza; az aszkézisnek is ez a mércéje és célja.

(Ordo S. Basilii Magni)

A rend alapítása a keleti szerzetesség Pachomiusz (287-347) mellett legnagyobb egyénisége, Nagy Szent Bazil (329-379) nevéhez fűződik. A gazdag családból származó Baszileiosz Egyiptom, Szíria és Palesztina szerzetes telepein ismerkedett meg az aszkétikus életet élő remetékkel.
Baziliták címere

(Ordo Sancti Benedicti)
Bencések címere

Benedek, a nyugati szerzetesség atyja 480 körül született az itáliai Nursiában. Miután elsajátította a hét szabad művészetet, Rómába jogot tanult. A romlott nagyvárosnak hamarosan hátat fordítva remete életet kezdett Suboacp rengetegében egy barlangban. Három évet töltött itt teljes magányban, a Szentlélek vezetésével elvégezte "újoncidejét". Ekkor egyre többen jöttek hozzá, kérték tanácsát, lelki vezetését. Egy fájdalmas tapasztalat meggyőzte arról, hogy az istenkereső szerzetesnek segítségével immár másfél évezrede megszámlálhatatlan sok keresztény találta meg útját Istenhez.

Először a subiacói völgyben alapított 12 kisebb monostort, majd 529-ben Monte Cassino megaslatán. Eszménye a szemlélődő és tevékeny élet összhangja volt. Ezt fejezi ki jelmondata: Ora et labora.

A serzetesek az apát irányítása alatt éltek, a szeretet közösségében kapaszkodtak föl az Istenhez vezető lépcsőkön, amit a Regula az alázat útjának nevez. Benedek szerzetesei lelkipásztori szolgálatot is végeztek, igehirdetéssel segítették az embereket Istenhez vezető útjukon. A szent pátriárka 547-ben halt meg. Életrajzát Nagy szent Gergely írta meg.

(Ordo Cisterciensis)
Ciszterciek címere

Alapítója nem egy névhez kapcsolódik. Az első lépést Szent Róbert (+1110) tette meg, aki 1098-ban néhány buzgó bencés rendtársával letelepedett a burgundiai Citeaux-ban, hogy ott az eredeti bencés Regula szellemében éljen. 15 hónap múlva azonban vissza kellett térnie Molesme-be, apáti tisztébe. A rendet magát két utódja, Szent Alberik (+1109) és Harding Szent István (+1134) hozta létre.
II. Paszkál 1100-ban védelmébe fogadta a citeaux-i alapítást, Szent István apát pedig a Charta caritatis alkotmányát adta az új közösségnek. A szerény kezdeményezés akkor vált életté, amikor Szent Bernát vagy harminc rokonával és barátjával 1112 tavaszán belépett a "szeretet iskolájába", és velük együtt 1114-ben letette a szerzetesi fogadalmat. Bernát clairvaux-i apátsága idején a rend rohamosan terjedt: 1152-ben már 229 ciszterci apátság működött Európában.

(Ordo Fratrum Praedicatorum)
Domonkosok címere

Alapította Szent Domonkos (1170-1221) Toulouse-ban, 1216-ban. A pápai megerősítést III. Honorius e szavakkal közölte: "Abban a reményben, hogy a szerzetesrend testvérei a hit előharcosai és a világ igazi világosságai lesznek, megerősítjük azt."
Szent Domonkos

Domonkos eredetileg az albi és a valdi eretnekség ellen kívánta fölvenni a küzdelmet azzal, hogy az igaz hitet hirdeti. Menet közben szélesedett a horizont: a kunok térítésétől kezdve az egyetemi oktatásig.
A Rend apostoli célja tehát az igaz hit hirdetése. Innen a név: prédikátor testvérek.

Szabálya Szent Ágoston Regulájára épült, de hatott rá a ciszterci és a premontrei szabályzat is. Ami Domonkosnál új, az a felsőfokú tanulmányok hangsúlya. A szegénység, a böjt, a kórusima meg egyéb szerzetesi gyakorlatok mellett egyenrangú szerepet kapott a stúdium, az állandó tanulás, továbbképzés.

A Rend jelszava: Laudare - Benedicere - Preadicare. (Istent dicsérni, áldást mondani és az igét hirdetni)

Jeligéje: Veritan (Igazság)

(Missionarii Africae(

Fogadalom nélküli papi kongregáció.
Alapította Charles Lavigerie bíboros, Algír érske 1868-ban.

Pápai jóváhagyás: 1908.. Férfias fogadalmas női kongregációt (fehér nővérek) hozott létre.

A fehér atyák esküvel kötelezik magukat arra, hogy halálukig Afrika evangelizálásán dolgoznak.Lavigerie bíboros (1825-1892) elsősorban az észak-afrikai mohamedánok között akart a keresztény szeretet tanúja lenni: közvetlen apostoli célja az volt, hogy helyben alakítson ki apostoli közösségeket. A kongregáció célját már egész Afrika evangelizálásában jelölte meg, sajátos feladatát pedig a bennszülött papság képzésében. Az afrikai rabszolga-kereskedelem felszámolása többek között Lavigerie bíboros és első társainak érdeme.

A fehér atyák kongregációjának sajátos karizmája: nagyfokú alkalmazkodási készség az adott kultúrához, valamint rendkívüli érzék és bátor kockázatvállalás a társadalmi igazságosság területén.
A fehér atyák mindig együtt dolgoznak a helyi katolikus közösséggel, alárendelik magukt a bennszülött püspöknek.

Új munkaterületük: az Európába került afrikai keresztények lelkipásztori szolgálata.

Fölvétel és képzés:

(Ordo Fratrum Minorum)

PAX ET BONUM
Ferences címer

Alapítója Assisi Szent Ferenc (1181/2-1226). Egy tisztes posztókereskedő dalos kedvű, költői hajlamú és lovagi eszmékért lelkesedő fiát néhány bohém év után megbűvölte ez az evangéliumi tanács: add el mindenedet és kövess engem. El is hagyott mindent, szülőket, vagyont, társadalmi megbecsülést és az önmagát kiüresítő Jézus nyomába szegődött. Szerzetesrendet nem akart alapítani, amikor azonban egyre többen csatlakoztak hozzá úgy, hogy 1221-ben az ún. gyékényes káptalanon már 5000 testvér jelent meg Assisiben, Ferenc kénytelen volt rögzíteni életeszményét. Két szabálytervezetet is készített, s III. Honorius pápa 1224-ben jóváhagyta a "kisebb testvérek" rendjét.

Rendje egyetlen szabályra épült: az evangéliumra. Ferenc testvér rövidebb és hosszabb Regulája voltaképp interpretált evangélium: lelki gyermekség, belső szabadság (javaktól, címektől, becsvágytól, szenvedélyektől - a bűntől való teljes elszakadás), a teremtett világ szeretete, evangéliumi, napsugaras világszemlélet, mindenre kész szolgáló szeretet, feltétlen engedelmesség az Atya akaratának...

(Ordo Hospitalarius S. Joannis de Deo)
Irgalmas Rend címere

Nagyvonalú, nyugtalan kalandor negyvenkét éves koráig az a spanyol férfi, akit ma a világ Istenes Szent János néven ismer, az irgalmas testvérek pedig szellemi alapítójukat tisztelik benne.
Istenes Szent János

Juan Ciudad (1495-1550) Portugáliában született, nyolcéves korában Spanyolországba került, katona lett (állítólag magyar földön is harcolt a török ellen), Afrikában a rabszolgák ügyéért küzdött, üzletelt. Avilai János prédikációjára tért meg, és olyan heves bűnbánatot tartott, hogy bolondokházába zárták. Avilai János kiszabadította, s az irgalmasság cselekedeteit ajánlotta neki az annyira vágyott vértanúság helyett. Juan Ciudad valóban maga szedte össze a betegeket, maga koldulta össze az élelmet, cipelte a tűzifát, ápolta, kötözte, gondozta a senkinek nem kellő nyomorultakat. Mindenkinek helyet adott a házában, leprásnak, katonának, utcalánynak...

Tizenhárom év alatt a szó szoros értelmében elemésztette magát betegeiért, akikben áhítatos alázattal mindig Krisztust szolgálta. Ő csak kórházat létesített (1532), s betegápoló társakat vett maga mellé, de nem alapított szerzetet.

(Societas Verbi Divini)
Verbiták címere
címer

"Az örömhír továbbadása jelenti a felebaráti szeretet legfelső és legnagyszerűbb művét!"
Arnold Janssen

Arnold Janssen (1837-1909) alapította a hollandiai Steyl helységben korunk egyik legmodernebb missziós szerzetesközösségét.
Arnold Janssen

Az 1975-ben létrejött Isteni Ige Társaság félszáz nemzetet képvisel. A nemzetközség a Társaság egyik jellemzője: a másik a választott missziós területhez való tökéletes alkalmazkodása. Az Isteni Igéhez hasonlóan "beletestesülnek" az adott népbe, kultúrába. A Zsinaton hangoztatott inculturatio a Társaságnak immár 120 éves gyakorlata.

A jelentkezőnek korának megfelelő emberi érettséggel kell rendelkeznie, továbbá készséggel arra, hogy hitből éljen, közösségben, az evangéliumi tanácsok fogadalma szerint.

A kiképzés 6-8 évig tart. Az újoncév után következő első fogadalom és az örök fogadalom között a közösség elöljáróival együtt választja meg a fiatal szerzetes - pap vagy testvér - apostoli munkaterületét.