A szentmisében eredetileg az oltárra készített adományokra ráterítették a felső oltárterítő egy részét, hogy a kánon alatt védjék a rovaroktól és a portól. Később kisebb négyzet alakú kartonnal keményített kehelyfedő lett belőle, melyet csupán a kehelybe öntött és átváltoztatott bor megóvására tettek fel. Az új előírások szerint használata akkor szükséges, ha valóban annak a veszélye forog fenn, hogy rovarok szállhatnak a kehelybe. Ld. még kehelyfelszerelés.Miséző garnitúra, palla a kehely tetején látható

Azt a hatalmat jelölő ruhadarab, amellyel a jog a római egyházzal közösségben lévő metropolitát (érseket) ruházza fel egyháztartományában. Eredetileg bal vállra akasztott, hosszú köpeny volt, mely az ókorban állami hivatali jellé vált. Később a bal vállra vetett, keresztekkel díszített sálszerű szövet. Konstantin császár a pápának palliumot adományozott, aki azt később megosztotta a metropolitákkal (érsekekkel), és privilégiumok alapján az egyes püspökökkel. A korábban bő köpeny ma csupán keskeny gyapjúszövetcsík, mely a nyakat gallérként veszi körül, a mell, ill. a hát közepéig érő két szárral. A nyak résznél 4 fekete kis kereszt, a két lelógó száron 1-1 kereszt van beszőve. Három tű (palliumtű) rögzíti a miseruhához.II.János Pál pápa számára készített pallium

A pálmafa koronájának stilizált rajzából kialakított díszítőmotívum. Az ókori keleten elterjedt és kedvelt motívum volt. A görögöknél az örökkévalóság szimbólumaként szerepelt. A magyar honfoglaláskori ötvösművészetbe szaszanida közvetítéssel került.

A kora szerzetességben előbb az apátok által használt, pásztori tisztségükre emlékeztető, hosszú, hajlított végű bot. A 7. századtól kezdik le Hispániában használni a püspökök. A középkortól a püspöki hivatal jelképe. Prelátusok, apátok és prépostok is használják szentmiséken és egyéb szertartásoknál.Püspöki pásztorbot

Az ostya befogadására szolgáló, lapos kis tányérka, melyen felajánlják a kenyeret és az átváltoztatás után is azon tartják Krisztus testét. Régen klasszikus formájában sekély mélyedéssel a kehelyre illett, annak tartozéka volt. A csak pap számára készített kisebb paténát felváltotta az egyetlen nagyobb méretű áldoztató tálka, melyen a miséző, a segédkezők és a hívek ostyája is elfér.

Mellkereszt. Korán szokássá vált a keresztények között a nyakba akasztott vagy ruhára erősített kisebb kereszt viselése. A 12. századtól a reverendán és a miseruha alatt viselt mellkereszt püspöki, apáti és prelátusi jelvényt.

Nem liturgikus jellegű főfedő. A pápa, püspökök, valóságos prelátusok viselik a rangjuknak megfelelő színben. A korábban jóval nagyobb kalap a barokk korban lett kis, kerek főfedő. A mise alatt a Sanctustól az áldozás végéig leteszik.

Palást. Félkör alakú, a testet körülvevő, eredetileg csuklyával ellátott köpeny. Elöl gazdagon díszített csat fogja össze. A szentmisén kívüli liturgikus eseményeknél (körmenet, házasság, temetés, litánia,…) viseli a szolgálattevő pap. Színe igazodik az egyházi év liturgikus színeihez. Az ornátus többi darabjával azonos anyagból és mintával készült.Anyagában és színében hasonló a kazulához.

1. Főpapok a pápa és a püspöki kollégium tagjai. 2. Területi prelatura: Isten népének egy körülhatárolt része, melynek gondozása prelátusra van bízva, aki azt megyéspüspök joghatósággal lelkipásztorként gondozza. 3. Személyi prelatura: Az Apostoli Szentszék sajátos helyzetekben állít fel ilyet, melyek világi papokból és diakónusokból állnak. Élén a prelátus áll. 4. Prelátusi rangot viselnek a római kúria magasabb beosztású tisztségviselői. 5. Címként adományozott rang joghatóság nélkül. A prelátusok a liturgiában rangjuknak megfelelő ruhát, azon kívül a püspökök és bizonyos ordináriusok főpapi jelvényeket viselnek.

Kehelykendő, a kehelyfelszerelés része. A kehely áldozás és öblítés utáni szárítására és az ajkak megtörlésére szolgál. A tridenti zsinat írta elő a ma is érvényben lévő használatát. Fehér vászonból készült. A misére kikészített kehelyre helyezik. Ld. még kehelyfelszerelés.