(Petits Fréres de Jésus) 1926-ban öt francia fiatal - René Bazin: A Szahara szíve című művét olvasva - "fölfedezte" Charles de Foucauld-t (1858-1916). Felkutatták Lelki írásait (Écrits spirituels), majd tanulmányozni kezdték a szaharai remete 1899ben megfogalmazott szerzetesi szabályzatát (Régle). Sok ima és reflexió után kezdett világossá válni hivatásuk: Charles de Foucauld nyomába lépve közös életet kezdenek a Szaharában, hogy mohamedán testvéreik között "egész életükkel kiáltsák az Evangéliumot", jelenlévővé tegyék számukra Jézus szeretetét. Két éven át arab nyelvű tanulmányokat folytattak a fehér atyák tuniszi Arab Irodalmi Intézetében, majd egy trappistáknál végzett hosszú lelkigyakorlatok során René Voillaume megfogalmazásában papírra vetették leendő közös életük alapelveit: eucharisztikus szemlélődő élet, Názáret szellemben, az iszlám világában, nyitott testvéri szeretet minden ember, különösen a legszegényebbek és elhagyatottabbak iránt. 1933. szeptember 8-án a párizsi Montmartre bazilikában öltötte magára az öt fiatal Charles de Foucauld egyszerű remeteruháját. Közös újoncévüket a dél-oráni El Abiodh Sidi Cheikh helységben kezdték meg. Néhány év alatt ég közelebb kerültek Charles de Foucauld sajátos karizmájának megértéséhez, s ily módon fokozatosan eltávolodtak a monasztikus (zárt, kolostori) életformától. Názáret lett az eszményük a maga jézusi egyszerűségében, hétköznapi voltában és emberközelséégében. A világháború után robbanásszerűen nőtta hivatások száma. 1947-ben a francia Aix-en-Provence-ban megalakult az első munkás testvéri közösség. Az elkereszténytelenedő Európának szüksége volt Názáret egyszerűségére. 1960-ban már 20 nemzethez tartozó 216 kistestvér élt 45 testvéri közösségben. Hárman-négyen élnek együtt, bérlakásban, parasztházban, maguk emelte barakkokban... Életmódjukat a nyitottság jellemzi. Vendégszeretőek, teljesen belesimulnak környezetükbe, minden vonatkozásban azonosulnak azzal a néppel, csoporttal vagy kultúrával, amelynek közepette Jézus szeretetét akarják láthatóvá tenni. A kistestvérek kongregációja 1968-ban nyerte el a pápai jóváhagyást. Az Egyház elismerte a kistestvérek sajátos küldetését: "A Názáreti Jézust követve szemlélődő életet élnek azok között, akiknek se nevük, se befolyásuk nincs a világban. Názáretnek ez a szegény, észrevétlen és munkás élete szerzetesi életüknek lényegét s nem csupán keretét alkotja" (Konst.3.) Valamennyi kistestvér alapos teológiai képzésben részesül: csak néhányat szentelnek pappá, hogy biztosítsák a közösség liturgikus szolgálatát. Istentiszteletnél szürke köpenyt viselnek, rajta posztó szív és kereszt, egyébként a legegyszerűbb munkásruhában járnak, megkülönböztető jelük csupán egy kis fémkereszt. 1989-ben a kistestvérek száma 266 volt, 45 ország 84 testvériségében, 33 nemzet képviselői. A szerzetesi kiképzés menete a következő: az érdeklődő fiatal minden további elkötelezettség nélkül megismerkedik egy-egy testvériség életével. Néhány hónapos közös élet után kezdheti meg az egyéves noviciátust (rendszerint Spanyolországban). E próbaidő után 3 évre szegénységet, tisztaságot és engedelmességet fogad a kistestvérek Konstitúciói szerint. Ezt a fogadalmát még egyszer megújítja 3 évre. Közben teológiai tanulmányokat folytat. A noviciátus után 6 évvel tehet örök fogadalmat. 97 Sudbaourne Road - London SW25AF - England Közelebbi cím: Herbert Hartl (?) |
|||
