(Monsche Benedettine)
Bencés Apácák címere
Nursiai Szent Benedek (480-547) és húga, Szent Skolasztika (+547) alapítása. A hagyomány szerint Skolasztika és társai 532-ben a Subiaco melletti Roccabotte monostorában kezdték meg a közös szerzetesi életet. Más forrás szerint mindez Montecassino mellett, Piumarolában történt.
A VII. században terjedtek el Európában: először Itália területén, majd a frankok földjén. Szent Itta (+562) Németalföldön alapított monostort, majd 700 körül Adelgunde apátnő fennhatósága alatt létrejött a maubeuge-i kettős monostor.
A VII. és VIII. században spanyol földön egész sor hasonló kettős monostor keletkezett; virágkorukat a IX-X. században élték. Angolszász területen nagy hírnévre tett szert a Hilda apátnő (+680) által vezetett Whitby, valamint a Szent Tetta (+746) által irányított Wimborn monostora. Szent Bonifác nagy missziós művének olyan szent bencés apácák voltak segítői, mint Tekla, Waldburga és Lioba. A német nyelvterület legősibb monostorát, a Salzburg melletti Nonnberget 700 körül Rupert és unokahúga, Erentrud alapították. Gandersheim monostorában élt a német irodalom első ismert nő-írója, Hroswitha (?935-?1000). A monostorok mellett az egész középkoron át virágzott az inclusa-intézmény. (Az apáca egy befalazott házikóban élte le egész életét.)
Ismertebb képviselőik: Boldog Szalome és Boldog Judit a XI. században, Niederaltaich monostora mellett.
A XIII. században csak francia és angol földön több mint 30 független apátságot vezettek a bencés apátnők.
Fontevrault monostorában még a XVII. században is 230 bencés apáca élt. A középkor legismertebb bencés apáca szentjei: Matild, Kunigunda, Bingeni Hildegárd (+1179) és Elisabeth von Schönau (+1165). Passauban élte le utolsó éveit Szent István hitvese, Boldog Gizella, bencés apátnő.
A XIV-XVII. század a rend hanyatlásának korát jelentette. Megújulást a tridenti zsinat hozott. Ekkor az apácamonostorok lelki gondozását a bencés apátokra bízták. A XVI-XVII. században új alapítások jöttek létre, többek között Lengyelországban, Itáliában, Franciaországban és Belgiumban. A francia forradalom után keletkezett, s mindmáig virágzó bencés apácamonostorok: St. Cecile, Kergonan, Wisques, Dourgne, a holland Oosterhout és az osztrák Bertholdstein. 1926-ban az európai bencés apácák száma meghaladta a húszezret.
1989-es adatok szerint az 5 világrész 227 független monostorában 7534 bencés apáca "imádkozik és dolgozik". Szemlélődők, szigorú klauzúrában, külső apostoli tevékenységet nem folytatnak. Napjukat az istentisztelet és a fizikai-szellemi munka egyenletes ritmusa szabályozza.
Magyar földünkön már szent István korában megtelepedtek (Esztergom, Somlyóvásárhely..), az egész középkoron keresztül mindig csak néhány monostorunk volt, s ezek is gyakran vagy ciszterci vagy premontrei közösséggé váltak.
"Melyek a jó cselekedetek eszközei?
Először is: szeresd az Úristent, teljes szívből, teljes lélekből és teljes erődből.
Aztán felebarátodat, mint önmagadat.
Tisztelj minden embert.
És amit nem kívánsz magadnak, te se tedd másnak.
Tagadd meg magad, hogy kövesd Krisztust.
Testedet sanyargasd.
Szeresd a böjtöt.
Ruházd a mezíteleneket.
Látogasd a betegeket.
Vigasztald a szenvedőket.
Semmit elébe ne tégy Krisztus szeretetének.
Teljes lelki vággyal kívánd az örök életet."
Szent Benedek, Regula 4.
Bencés Apácák
